Felkértük ezért Miskei Anikó pszichológust, a Gerilla Mentor Klub tapasztalt trénerét, hogy legyen segítségünkre a témában. Anikóról azt kell tudni, hogy rendszeresen tart élő, egész napos képzéseket, több hetes programokat önbizalom, önbecsülés, valamint állásinterjúra felkészülés témában klubtagjainknak. Rendkívül felkészült és népszerű előadó. Az ő vendégcikke következik most.
5 árulkodó jel, ami arra utal, hogy nincs helyén az önbecsülésed
Olyan felkiáltójeles jelenségeket gyűjtöttem össze számodra, amelyekről napi szinten hallok az emberektől tréningeken, konzultációkon. Közös jellemzőjük, hogy ezek mind-mind tünetek, amelyektől sokan évekig, évtizedekig szenvednek a munkahelyen. Érdemes megfigyelni magadon őket. Az a jó hírem ugyanis, hogyha elkezdesz foglalkozni az önbecsüléseddel, sokkal, de sokkal könnyebben megszabadulhatsz tőlük, mint gondolnád.
1) Rettegés a főnöktől
Az első figyelmeztető jel, amikor azt tapasztalod, hogy összerezzensz, ha a főnököd behív téged egy találkozóra.
Elhangzik a mondat, hogy “Kedves Klára, szeretnék önnel beszélni, holnap 11-re várom az irodámban!”, és te azon kapod magad, hogy máris feszengeni kezdesz:
“Vajon mit rontottam el?”
“Vajon milyen emailt nem válaszoltam meg időben?”
“Lehet, hogy ki fog rúgni engem?”
Természetesen egy új munkahelyen, próbaidő alatt teljesen normális, hogy van benned egy izgatottság, ha a felettesed beszélni szeretne veled, hiszen ez egy új terep, ilyenkor a legtöbben szeretnénk bizonyítani, jól teljesíteni, szeretnénk megfelelni az elvárásoknak, és megmutatni azt, hogy mire vagyunk képesek. Ez teljesen normális.
Viszont, ha már letelt ez az időszak, több hónapja, netán több éve ott dolgozol a cégnél, bizonyítottál sokadszorra, és te még mindig, minden egyes ilyen esetnél összerezzensz, izgulsz, akkor érdemes elgondolkodni néhány dolgon.
Ha azonnal a negatív forgatókönyvek jutnak eszedbe pl. le fognak tolni valamiért, tuti, hogy valamit nem csináltam meg jól, nem készült el határidőre, lehet, hogy most fogják közölni velem hogy alkalmatlan vagyok a munkára…és addig, amíg meg nem esik a találkozó, folyamatosan ezen kattogsz, ez mind-mind komoly jele annak, hogy az önbecsüléseddel nincs minden rendben.
Szintén érdemes megvizsgálni, hogy ha mondjuk egy ilyen behívás alkalmával kapsz egy negatívabb visszajelzést, pl. ezen vagy azon változtatni kéne a főnök szerint, vagy mostantól máshogy kér tőled valamit, akkor te ezt legbelül hogy éled meg?
Kritikának, támadásnak tartod? Azonnal védekezni támad kedved? Kezded sorolni a bizonyítékokat a védelmedre? Vagy képes vagy higgadtan meghallgatni, tudsz-e azonnali szabadkozás nélkül elgondolkodni rajta? Meg tudod-e hallani, hogy egy visszajelzés nem a személyedet, a képességeidet kérdőjelezi meg? Látod-e benne a változtatás, a fejlődés lehetőségét?
Érdemes ezeket a helyzeteket kicsit visszapörgetni magadban, ugyanis a visszajelzés, a kritika fogadása az egyik legkomolyabb jele az önbecsülésnek. Te hogy állsz ezzel? Ha egytől ötig terjedő skálán kéne pontozni magad, hány pontot adnál magadnak most kritikatűrésre?
2) Imposztor szindróma
Az alacsony önbecsülés másik intő jele az ún. imposztor szindróma, amelynek az egyik vezető gondolata és érzése az, hogy “nem vagyok elég jó.”
- Nem vagyok elég jó erre a pozícióra…
- Le fogok bukni, ki fog derülni, hogy nem értek semmihez…
- Nem vagyok elég jó, hogy vezető legyek…
- Nekem nincs elég tudásom, hogy egy projektet én vezessek…
Ezek mind-mind tipikus imposztor szindrómás gondolatok, amik általában a nőknél nagyobb arányban jelennek meg, és sokszor tapasztalható akár vezető pozíciókban dolgozóknál is.
Amikor valaki kevéssé látja a saját értékeit és a saját erőfeszítéseit egy-egy helyzetben, hajlamos az eredményeit a szerencsére, a csillagok jó együttállására, a másik segítségére fogni, és hajlamos minden sikerét bagatellizálni, hogy “áh, hát ezt simán megcsinálta volna más is!”,” nincs ebben semmi extra”, “ugyanezt xy három gyerek mellett is megcsinálná talán még jobban is…” Na, ezek azok a mondatok, amelyek nem az illető szerénységéről, sokkal inkább az önbecsüléséről árulkodnak.
Az imposztor szindróma ráadásul nagyon gyakran kéz a kézben jár egy nagyon erős maximalizmussal is, vagyis amikor a fókusz mindig a hiányokon, nem az eredményeken van. Mi lehetett volna még jobb? Hogy lehetne még jobban? Hol van hiba?
Ha sürgősen új állásra van szükséged, vagy úgy érzed a jelenlegi munkahelyeden egyre csak veszíted el az önbecsülésed, gyere és csatlakozz a csütörtök esti ingyenes, internetes Gerilla mini-tréninghez. Az előadást tartja: Baráth András, karrier-tanácsadó élőben. A részvétel INGYENES, csak regisztrálnod kell rá. Tudj meg többet a mini-tréningről és iratkozz fel itt! ››
3) A változástól/változtatástól való félelem
Volt már olyan, hogy azt érezted, de jó lenne kipróbálni magad egy másik pozícióban?! De jó volna kicsit előrelépni, izgalmasabb dolgokkal foglalkozni, valami újat csinálni… és aztán valahogy mindig lebeszéled róla magad.
Aki alacsonyabb önbecsüléssel rendelkezik, az minden változásnál a félelmeket, nehézségeket, kockázatokat veszi előre. A miért ne, miért most ne hangosodik fel a fejében.
Például: nem lenne szerencsés, ha megpályáznék egy állást a másik osztályon, mert
- Mit fog szólni hozzá a főnököm?
- Mi van, ha keresztbe fog tenni nekem?
- Mi van, ha nem kapom meg az állást? Eddig sem volt vele túl jó a kapcsolatom, mi lenne eztán…
- Egyébként valószínűleg ott se kolbászból van a kerítés…
- Ennek most nincs itt az ideje…
- Van egy csomó dolog, amihez nem is értenék az új helyen…
- Igazából nem is olyan rossz itt nekem!
Vagyis a vége az, hogy szépen meggyőzöd magad róla, hogy a változás tulajdonképpen nem is jó. Ismerős?
Ha nem a pozítívumokat, a jó kimeneteket és a fejlődési lehetőséget látod egy-egy ilyen helyzetben, hanem azonnal megjelenik a felkiáltójel, hogy a változás veszélyes, a változás rossz, és azon kapod magad, hogy már sorolod is magadban, hogy mik a kockázatok, mi miért nem sikerülhet, akkor tudd, hogy nincs veled semmi gond, csak éppen az önbecsülésedet kéne egy kicsit tréningezned.
4) Kontroll kényszer
Szintén az önbecsülésről árulkodik, ha valaki szeretne mindig mindent kézben tartani. Mindig mindenről tudni, irányítani, ellenőrizni…
“Az a biztos, amit én magam csinálok meg.”
Ismersz ilyen embert? Netán magadon is időnként felfedezed ezt?
A kontroll kényszer igazi veszélye illetve nehézsége akkor jön elő, amikor vezető beosztást vagy nagyobb felelősséget kapsz, és kiderül, hogy nem tudsz delegálni.
Ez nem csak azért baj, mert egy folyamatosan mikromenedzselő főnököt előbb-utóbb ott fognak hagyni az emberei, de ha mindig mindent egymagad akarsz kézben tartani, nem, vagy csak nagyon nehezen tudsz dolgokat elengedni, az előbb-utóbb hihetetlen nagy stresszt is fog okozni az életedben.
Ahhoz, hogy meg tudd húzni a határokat, és a saját feladataidba ne húzd bele állandóan mások felelősségét, kompetenciáit, feladatait is, ahhoz bizony nem delegálási technikákat vagy időgazdálkodási módszereket kell megtanulnod, hanem mindenek előtt stabil önbecsülést és énképet kell kiépítened.
5) Önszabotázs
Gyakran látom embereknél, hogy van ugyan fejben egy határozott elképzelésük, céljuk a karrierjükben vagy a magánéletükben, de az odavezető út során mindig történik valami.
Tipikusan ilyen például a halogatás. Amikor azt mondod magadnak, hogy szeretnél váltani, saját vállalkozást indítani, mással foglalkozni, majd a következő gondolatod az, hogy “de hát erre még fel kell készülni.“, “Majd jövőre, majd a születésnapom után…”. Majd, majd, majd, és mindig történik valami, ami miatt soha nem vágsz neki.
Ilyen esetben érdemes feltenni magadnak a kérdést, hogy ténylegesen el tudsz-e köteleződni a célod iránt? Például, ha szeretnél vezető pozícióba lépni, amihez tudod, hogy magasabb szintű nyelvtudást kéne szerezni, de te notóriusan nem készülsz az angolórákra, azt mondogatod, hogy te ehhez túl öreg vagy már, neked nincs nyelvérzéked, vagy munka mellett lehetetlen megszerezi egy nyelvvizsgát, ez mind-mind azt jelzi, hogy valójában nincs igazi elköteleződés a célod irányában. Nem hiszel magadban, félsz a kudarctól, vagy nem hiszed el, hogy neked ez jár, ezért nem szándékosan, de folyamatosan szabotálod magad. További önszabotázs tünetek részletesen ebben a cikkben. Érdemes átfutnod a listát, és az ajánlott megoldásokat. ››
Ez volt tehát öt intő jel, amivel ha találkozol a munkád során, akkor jusson eszedbe, hogy valójában az önbecsülésed az, amivel érdemes legelőször foglalkozni! Ugyanakkor szeretnélek kicsit megnyugtatni is, ugyanis az egészséges önbecsülést elég csak egyszer felépítened, és életed minden területére – nem csak a munkádra – tartósan pozitív hatással lesz. Ha úgy érzed, szükséged lenne egy kis magabiztosságra az életedben, akkor itt az ingyenes Gerilla Mentor Klub segítség! Várlak téged is az Értékes vagyok csapatban szeretettel!
Üdvözlettel,
Miskei Anikó
