Nem vagyok a színészkedés híve
Épp ezért téged sem buzdítalak arra, hogy ha egyébként egy jó cégnél dolgozol, elégedett vagy a fizetéseddel, a munkakörülményekkel, fejlődsz és jól is érzed magad, néha-néha azért teszteld a szakmát, és csak úgy pályázgass.
Ebből általában 3 dolog szokott kisülni:
1) Kiénekelik a szádból a sajtot
Ha keresett területen dolgozol, jó szakember vagy, modern tudással, akkor végül lesz az az összeg, amivel csak elcsábítanak.
— › Miért gond ez?
Ha csak a pénz a fontos, akkor persze semmi gond. De 10-ből 9-szer ezeknek a váltásoknak megbánás a vége. Miért? Mert nincs mögötte tudatos tervezés. Hiába lesz picivel több a fizetésed, ha nincs mögötte stratégia, a vége valójában csak egyhelyben toporgásra jó, valódi előrelépésre nem igazán. Nagyon sok fiatal szakembernél látom ezt, de ez még csak a kisebbik rossz…
2) Leszűkülhet a mozgástered
Sokkal rizikósabb, és bizony nem egy ügyfelem volt, akivel ez megesett, hogy nem vette komolyan az interjúkat, és ha kapott ajánlatot – mivel nem akart valójában váltani – rendre visszautasította a cégeket. Ő például, amikor élesre fordult az álláskeresés, egy csomó céget előre elidegenített és konkrétan kilőtt a listájáról.
— › Miért gond ez?
Budapesten, ahol sok cég van, talán nem akkora probléma. De vidéken, ahol nincs annyi lehetőség egy-egy területen, ez magával az öngyilkossággal egyenlő.
3) Legyalulják az önbizalmad
A harmadik eset a leggyakoribb és szerintem a legsúlyosabb is: amikor csak úgy “csinálgatod” fél komolyan a pályázást, és abból vonsz le messzemenő következtetéseket. Ha beadsz mondjuk négy hónap alatt hét-nyolc önéletrajzot, és nem hívnak állásinterjúra, az mit üzen neked? Ha voltál három interjún, de egyik helyen se téged választottak, abból mit szűrsz le?
— › Miért gond ez?
Ezek a számok nem alkalmasak semmilyen elemzésre, mégis az emberek többsége hajlamos nagyon kis mintából nagyon falsh következtetéseket levonni. Ahhoz, hogy kirajzolódjon egy valódi kép, rengeteg időt, energiát bele kell tenni a pályázásba, nem lehet csak úgy csinálgatni az állásváltást.
Az álláskeresés minimum kettő, de inkább három hónapos meló, amit edzésterv jelleggel kell csinálni. Próba cseresznye alapon – ha nem is akarsz váltani – miért vennél a nyakadba ekkora munkát?! Ha minden stimmel a cégednél, akkor felesleges ezeket a köröket megfutni, és bármilyen színészkedést magadra erőltetni.
Mi van akkor, ha téged keresnek meg LinkedInen?
Egész más a helyzet, ha már komolyabban nyitott vagy a váltásra, van egy jól összerakott LinkedIn profilod, és téged keresnek meg a cégek. Itt sem te keresel közvetlenül állást, hogyan lehet akkor a lelkesedést megmutatni?
Ha már megfogalmazódott benned, hogy készen állsz egy új állásra, onnantól kezdve muszáj ezt a nyitottságot, a lelkes hozzáállásodat minden egyes személyes találkozáson is megmutatni.
Érdemes ezeket a beszélgetéseket – legyen az fejvadásszal vagy céggel – úgy felfogni, mint egy társasjátékot vagy egy kártyajátékot. Oké, hogy csak játék, igaz, hogy csak egy baráti “mérkőzés”, de azért Te meg akarod nyerni azt a játékokat, nem igaz?
Ha már odaülsz az asztalhoz, elmész egy beszélgetésre, akkor úgy ülj be, hogy nyerni akarsz.
Ha nem akarsz nyerni, el se menj az interjúra! Unottan, flegmán nem lehet jó benyomást kelteni.
A legfőbb kérdés: Ki akarja jobban?
Az én tapasztalatom az, hogy legtöbbször nem az probléma, hogy valaki színészkedik és kamu lelkesedést mutat egy interjún. Épp ellenkezőleg: sok szakember azt gondolja, hogy ha ő azt a képet mutatja, hogy nem is akarja annyira az állást, igazából minden mindegy neki, akkor majd vonzóbbnak tűnik a munkáltató szemében.
A párkapcsolatok elején szokott ilyen játszmázás előjönni: “szuper volt a tegnapi randi, de csak nem hívom fel reggel! Majd csak másnap este keresem, nehogy azt gondolja már, hogy teperek utána!” Ismerős?
A párkapcsolatokban lehet, hogy ez működik – szerintem ott se az igazi – de hogy az álláskeresésben nem jó taktika, az egészen biztos.
Nem kell soha színészkedni, de kell az őszinte, érdeklődő szem, és igenis meg kell a lelkesedést mutatni, különben nem téged fognak választani.
A cégek számára a legeslegfontosabb a jelölt motivációja! Nem csak a szaktudás, nem a tapasztalat, hanem, hogy akit felvesznek, az akarja és szeresse azt a munkát csinálni, amire felveszik! Ki szeretne együtt dolgozni valakivel, aki már a nulladik naptól “mindegy” alapon áll hozzá?
Megtörtént eset
Hogy mennyire fontos a motiváció, ahhoz van is egy friss sztorim!
A társasházban, ahol az irodánk is van nemrég új közös képviselőt kerestünk. Két jelöltünk is volt: az egyikük egy pályamódosító jogász hölgy, aki nagy tapasztalattal rendelkezik, hét társasházat is kezel, nagyon felkészült a találkozóra, de nem volt olyan erős a kommunikációban.
A másik jelölt egy fiatalabb srác, nagyon jó kiállással, jó dumával, lendületes bemutatkozóval, viszont sokkal kevesebb tapasztalattal és kevésbé készülten érkezett.
Egy darabig dilemmáztunk, mire a közgyűlésen szót kért az egyik tulajdonos, és ennyit mondott: “szerintem a jogász hölgy szeretné jobban ezt a megbízást.”
Itt el is dőlt a dolog.
Minden kapcsolat- legyen az privát, baráti vagy munka kapcsolat – csak akkor működik, ha mindkét fél akarja azt! Ezért teljesen felesleges színészkedni!
Az igazi probléma soha nem a színészkedés, hanem az időzítés
Én azt látom, hogy az embereknek nem is az őszinteség/színészkedés a legnagyobb problémája az elhelyezkedésnél, hanem hogy mikor kezdenek el pályázni.
A legtöbben csak akkor porolják le az önéletrajzukat, amikor már régóta elromlott valami. Kiégve, az önbecsülésüket a végletekig legyalulva, megtörve vágnak bele az álláskeresésbe nagyon sokan – és ez az igazi probléma.
Ha már motoszkál benned, hogy valami nincs rendben – nem emelnek fizetést, nem kapsz izgalmas feladatokat, kimaradsz a fontos projektekből, nem jó a főnököd vagy egyszerűen csak nem érzed magad a helyeden –, ne várd meg, míg végképp belefáradsz! A váltás nem akkor kezdődik, amikor felmondasz, hanem amikor megfogalmazódik benned egy mély elégedetlenség. Ilyenkor érdemes elkezdeni tudatosan, edzésterv jelleggel készülni – mert ha így csinálod, akkor nem kell se” vakon” váltani, se színészkedni, és nem fog a karriered egyhelyben toporogni.
A workshop ingyenes, de regisztrációhozz kötött!
Hajrá, sok sikert!
Kívánom, találd meg azt a munkát, amit valóban örömmel végzel!
🗣️ Személyes tanácsadásra jönnél? Kérj időpontot itt!
📩 Olvasnál tőlem más témában is? Kövess be LinkedInen!
