Talán nálad nem 20 millió.
Talán „csak” a stabilitás.
A biztos fizetés.
A megszokott környezet.
A „legalább ez megvan” érzés…
De pontosan itt kezdődik a probléma.
Miért ragadunk bele egy rossz állásba?
Ugyanazért, amiért sokan benne maradnak rossz kapcsolatokban is: a „de legalább” gondolkodás miatt.
-
„Nem túl jó a fizetés, de legalább 4-kor el tudok menni a gyerekért…”
-
„Utálom a főnököm, unom a munkám, de legalább jól keresek…”
Ez elsőre racionálisnak, biztonsági játéknak tűnik. Valójában azonban önbecsapás.
Nem azért, mert „gyenge vagy”, egyszerűen csak így működik az emberi agy.
A kilátáselmélet: miért nem mersz lépni, még akkor sem, amikor kellene?
Ezt a jelenséget Daniel Kahneman, pszichológus és viselkedési közgazdász írta le a kilátáselméletben (Prospect Theory), amiért Nobel-díjat is kapott.
Az elmélet egyik legfontosabb felismerése, hogy a veszteséget sokkal erősebben éljük meg, mint az azonos mértékű nyereséget.
Ahhoz, hogy bátran lépjünk, a várható nyereségnek legalább kétszer akkorának kell lennie, mint a veszteségnek.
Magyarul: sokkal jobban félünk attól, hogy elveszítünk egy már elért dolgot, mint amennyire vágyunk arra, hogy nyerjünk valami jobbat.
Ezért történik meg az, hogy inkább maradsz egy biztos, de rossz állásban, mintsem belépj egy ismeretlen, de potenciálisan sokkal jobb világba.
Nem azzal kezded, hogy mit nyerhetnél egy váltással, hanem hogy mit veszíthetsz el azonnal: a biztos bevételt, az ismert rendszert, a kiszámíthatóságot, azt az életszínvonalat, amire eddig berendezkedtél.
Az agyad nem azt kérdezi elsőre: „Mi lehetne hosszabb távon jobb?”
hanem ezt: „Mi van, ha örökre rosszabb lesz?”
A 20 millió forint nem ok, hanem horgony
A kilátáselmélet szerint nem objektíven döntesz, hanem érzelmi alapon torzítasz:
-
a jelenlegi állásod előnyeit felnagyítod,
-
a váltás kockázatait túlbecsülöd,
Sajnos ez akkor is így játszódik le benned, ha egyébként lenne mozgástered, tartalékod, piacképes a tudásod.
Ügyfelem is ezért ragad bele ebbe a helyzetbe. Minden áldott nap mantrázza magának, hogy ugyanezért a munkáért máshol ennyit biztosan nem keresne. Túlságosan felnagyítja a fizetést, és nem számolja bele:
-
a kiégést,
-
az egészsége romlását,
-
az állandó feszültséget,
-
a motiváció elvesztését,
-
az elszalasztott szakmai lehetőségeket,
-
egy kiegyensúlyozottabb, jobb élet esélyét.
Mi ez, ha nem egy csapda helyzet?
A kilátáselmélet csapdája az, hogy rövid távon látszólag megvéd, hosszú távon viszont garantáltan rombol.
Hogyan tudsz kitörni ebből?
Egyrészt, ha te is azon kapod magad, hogy valamit már mantrázol magadnak a munkáddal kapcsolatban: máshol se lenne jobb, máshol se fizetnek többet, itt legalább ez vagy az van, akkor jusson eszedbe, hogy ez egy pszichológiai mechanizmus.
Nem „józan döntés”, hanem egy horgony, aminek az a vége, hogy
„Most még nem váltok.”
„Majd később.”
„Most nem alkalmas az idő.”
Ez csak arra jó, hogy elmenjenek az értékes éveid….
De az igazi fegyvered a kilátáselmélet ellen, ha tisztában vagy vele, hogy mennyit érsz az álláspiacon, és tudatosan dolgozol azon, hogy keresett és egyre értékesebb szakember legyél.
Mi lenne, ha nem kellene választanod?
Igenis létezik olyan állás, ahol a főnök is korrekt, a fizetés is jó, van mozgástered és szabadságod, és a munkád sem szívja ki belőled az életet.
Ez nem álom, de nem is véletlen.
Az ilyen állások azokhoz kerülnek, akik tudatosan dolgoznak a karrierjük következő lépésén. Akik nem ösztönből, hanem stratégiában állnak neki az állásváltásnak.
A kilátáselmélet ellen nem bátorsággal lehet küzdeni, hanem információval és kontrollal.
Minél pontosabban tudod:
-
mennyit érsz valójában a piacon,
-
milyen pozíciókra lennél reálisan alkalmas,
-
mit kell ahhoz tanulnod, hogy jobb helyzetbe kerülj,
-
mi az, amivel kitűnhetsz a tömegből,
- milyen álláskeresési technikákkal tudod a neked való, jó állásokat megtalálni és elnyerni,
annál kevésbé bénít meg a félelem.
Amikor tisztán látod a lehetőségeidet, a „20 millió ok” elveszíti az erejét.
Ha szeretnél Te is tisztábban látni az álláspiacon, szeretnél olyan önéletrajzot, amivel garantáltan bejutsz interjúkra, és szeretnéd okosan megtervezni a karriered következő lépését, akkor gyere és csatlakozz a következő élő, online előadásomhoz. A részvétel ingyenes, itt tudsz regisztrálni rá. ››
Ne feledd, a jó karrier döntés soha nem a bátorságról szól, hanem a felkészültségről.
Hajrá, sok sikert kívánok neked!
