Nyáron járt nálam egy svájci ügyfél. Magyar felesége van, ezért 8 éve már itt él Magyarországon. Pénzügyi területen dolgozik, viszonylag jó állásban, de úgy érzi, picit beragadt a jelenlegi cégénél, ezért szeretne váltani.
Volt egy klassz konzultációnk – alaposan átbeszéltük a karrierlehetőségeket, mit és hogyan csináljon, végignéztük az önéletrajzát, átvettük mit kellene most tanulnia. Látszólag elégedetten távozott a tanácsadás végeztével, majd most közel fél év után jött tőle egy dörgedelmes levél, majd egy ügyfélszolgálati panasztelefon, hogy ő bizony nem tud elhelyezkedni, ez az egész felkészítés nem ért semmit…
Teljesen értetlenül álltak munkatársaim is a dolog előtt, ilyen ugyanis nem igazán szokott előfordulni. De mikor elkezdték kérdezgetni az ügyfelet, hogy pontosan milyen lépéseket csinált végig, hány helyre pályázott, kérték, hogy küldje át az önéletrajzát, ránéznénk az átírt LinkedIn profiljára, stb.… gyorsan kiderült, hogy 5 hónap alatt tulajdonképpen nem csinált meg semmit abból, amit megbeszéltünk.
Kevesebb, mint 10 önéletrajzot küldött el, csakis a LinkedIn profilját írta át – azt is csak éppenhogy, egyetlenegy képzést kezdett el – azt sem fejezte be, és tulajdonképpen semmi mással nem foglalkozott.
A „lazy”, avagy lusta álláskeresés iskolapéldája
Bár ne lenne ennyire gyakori!
Éget a probléma, nyom már annyira a helyzet, hogy elkezdj utánajárni a megoldásnak, de még nem eléggé, hogy meg is valósítsd a lépéseket. Ismerős?
Őszintén kérdezem: ezt így miért?!
Nem a képességeid hiányoznak — hanem a rendszered
A legtöbben nem azért nem jutnak előre, és nem találnak nekik való állást, mert „nem elég jók”, hanem azért, mert:
-
szétesik a fókusz,
-
nincs terv,
-
nincs rendszer,
-
nincs utánkövetés,
- kimaradnak lépések.
A „majd csinálom, ha lesz egy kis időm” hozzáállás azért olyan veszélyes, mert látszólag haladsz — miközben valójában hónapok mennek kárba.
A piac pedig nem vár meg.
Aki rendszerben csinálja — halad.
Aki csinálgatja — beragad.
Ilyen egyszerű.
- Ha átírod az önéletrajzod, de nem küldesz elég számú pályázatot → semmit nem ér az egész.
- Ha jelentkezel, mint az őrült, de nem szabod cégre és állásra az önéletrajzodat → semmit nem ér az egész.
- Ha átírod az önéletrajzot, kellő számban el is küldöd, de az interjúra már nem készülsz fel rendesen → semmit nem ér az egész…
és a sort még folytathatnám.
A lényeg mindig a módszer és hogy stratégiában csináld az álláskeresést!
Ha csak egy részét csinálod meg, az kb. olyan lesz, mint mikor a levesből a fele összetevőt kihagyod. Nem lesz se íze, se bűze. Ugyanígy az elhelyezkedésnél ha csak egy-egy elemre koncentrálsz, nem fog olyan eredményt hozni, mint amit vársz.
Az elhelyezkedés 5 sarokkövön áll
✅ Ütős önéletrajz és LinkedIn profil
✅ Kellő mennyiségű pályázat elküldése
✅ Meggyőző állásinterjú szereplés
✅ Bértárgyalási technikák
✅ Megfelelő pályaorientáció – és ha kell önfejlesztés, modern képzések
Mindegyik elem ugyanolyan fontos. Ezek együtt működnek.
Bármelyiket kiveszed a képletből, vagy bármelyiknek túl nagy jelentőséget tulajdonítasz, már megbillen a történet.
A fenti svájci ügyfél is ebbe futott bele: túl nagy jelentőséget adott a LinkedInnek, és elhitte, hogy elég lesz.
De nem végzett képzést.
Nem pályázott eleget.
Nem követte a rendszert.
Ez pedig semmi más, mint önámítás.
Mint mikor egy fogyókúrázó számolgatja a salátaleveleket az ebédjénél, két étkezés között meg nyomja a nassolást…
Csak egyetlen elemre alapozni az álláskeresést, óriási hiba! Te ne kövesd ezt el a következő váltásodnál!
Hajrá, sok sikert!
