Hallgatom reggel a dugóban a rádiót, épp egy érdekes riportműsor megy. Az interjúalany hosszasan panaszkodik a szakszervezeti összefogás hiányáról. Röpködnek a “lehetetlen helyzet”, “fenntarthatatlan”, “kibírhatatlan” szavak, mire a riporter vigasztalóan közbevág: “de legalább van valamiféle érdekképviselet.”
“…de legalább”
Nem tudom Neked feltűnt-e, milyen sokszor és sokféle helyzetben használjuk ezt a szófordulatot:
- “Mióta elköltözött, fel se hívja a gyerekét, de legalább rendesen fizeti a gyerektartást.”
- “Tudom, hogy rossz lehet egyedül élni, de legalább neked nem kell senkihez alkalmazkodnod.”
- “Biztos fárasztó heti hét napot dolgozni, de legalább te szereted, amit csinálsz.”
És sajnos egyre gyakrabban hallom ugyanezt tréningeken, tanácsadásokon is állásban lévő szakemberektől:
“Keveset keresek, de legalább időben utalják a fizetésem…”
“A főnököm állandóan üvöltözik velem, de legalább stabil a cég…”
“Szürke minden napom, de legalább nem kell túlóráznom…”
Miről is szól ez az egész?
A tompításról. Arról, hogy már rég nem jó a helyzet, már rég nem érzed jól magad valamiben, de még reménykedsz, még halogatsz, még egy kicsit vigasztalod magad vagy épp a másikat.
Mert nem csak magunknak mondjuk, sokszor használjuk akkor is, amikor nagyon empatikusak szeretnénk lenni, amikor úgy érezzük tehetetlenek vagyunk egy-egy helyzetben, de valamit mondani kell, valamivel el kell ütni a dolog élét.
Ez egy nagyon veszélyes játék!
És most nem arra gondolok, hogy ha valami egy kicsit is nehezen megy az életedben, vagy épp nem a legideálisabb a helyzet a munkahelyeden, akkor azonnal dobj el csapot-papot és cseréld le! Szó sincs ilyenről, sőt! De a „de legalább” mindig egy intő jel! Egy olyan kompromisszum, amit magaddal kötsz, hogy ne kelljen még lépni.
Mint a béka a fazékban…
A hasonlat biztos ismerős: Mi történik akkor, ha egy forró vízzel teli fazékba beledobsz egy békát? – Azonnal kiugrik.
De ha hideg vízbe teszed, majd szépen lassan melegíteted, észre sem veszi, hogy megfő.
A „de legalább” pont ezt csinálja az életedben: „Egy kicsit még kibírom.”, „Még egy kis időt adok.”, „Még nem lépek.”… És végül csak azt veszed észre, hogy évek óta ugyanott vagy, csak taposod a mókuskereket, és egyre rosszabbul érzed magad.
Vedd komolyan a szavaidat!
Ha azt veszed észre, hogy egyre többet vigasztalod magad ezzel a szófordulattal a munkád kapcsán. Ha mindig ez az utolsó érved egy dilemmában. Ha nem tudsz dönteni, és azzal zárod le magadban a kérdést, hogy “oké, ez így nem jó, de legalább”… na akkor tudd, hogy ez itt most a te békád. És ez az a bizonyos fazék, amiben éppen vagy!
Hadd meséljek el egy friss sztorit!
Önéletrajz konzultációra jött hozzám egy 50-es éveiben járó hölgy. Tele felháborodással érkezett: panaszkodott a munkahelyére, a kifizetetlen túlórákra, a kollégák nemtörődömségére. Szidta a zsarnok főnökét, amiért folyamatosan túlterheli őt. Szidta a felnőtt fiát, amiért még mindig nem képes saját lábra állni, és 32 éves létére őt is neki kell támogatnia. Szóval sorolta, sorolta a sérelmeit, mire megkérdeztem tőle: “És Ilona mondja, mióta megy ez így?” Mire a hölgy mosolyogva rávágta: “Ja, hát András évek óta így élünk, de legalább nekem eddig mindig volt állásom, érted?!”
Igen, értem: “de legalább”
Ugye Te is érted már?
Ha már Te is ott tartasz, hogy utálsz bejárni a munkahelyedre, nem vagy jóban a főnököddel, keveset keresel, netán megaláznak, vagy már egy cseppet sem szereted, amit csinálsz, akkor ne melegítsd tovább azt a fazekat! Ne várj a végkielégítésre, ne várj egy új főnökre, a részmunkaidő bevezetésére, vagy amíg teljesen kiégett és depressziós leszel! Hidd el, nem érdemes pazarolnod az idődet, mondván “de legalább ez biztos”!
Kezdj el nézelődni az álláspiacon, frissítsd az önéletrajzodat, nézd meg, mennyit ér a szaktudásod, hol találod a neked való, jó állásokat. Hidd el, hogy mindig létezik jobb, neked való, lelkesítő állás! És ha jön egy jó ajánlat, igenis próbáld ki magad legalább egy állásinterjún!
És hogy ne csak a jó tanácsokat soroljam…
Szeretnék egy kézzelfogható, gyakorlati segítséget is felajánlani neked: Gyere és csatlakozz szerda este az ingyenes, online önéletrajz workshopomhoz!
Az előadást az interneten tartom (tehát nem is kell hozzá kimozdulnod), és nem csak a Gerilla önéletrajzírást tanítom meg neked, de sok-sok bevált álláskeresési tippel is készülök, hogy ne kelljen hónapokig az álláshirdetések között keresgélned. Iratkozz fel a webinárra itt, és ha nem is használod fel azonnal az összes Gerilla módszert, „de legalább” nézz bele az előadásba, és tegyél el magadnak pár CV mintát, amit bármikor elővehetsz! 🙂
Várlak szeretettel!
🗣️ Személyes tanácsadásra jönnél? Kérj időpontot itt!
📩 Olvasnál tőlem más témában is? Kövess be LinkedInen!
