Milyen fizetési igényt jelölj meg az önéletrajzodban?

Egyetlen rosszul megadott szám az önéletrajzodban akár évi több százezer forintodba is kerülhet. És ez nem túlzás! Sok álláshirdetésnél belefuthatsz abba, hogy a pályázattal együtt fizetési igény megjelölését is kérik a cégek. Ez a legtöbb álláskereső számára felháborító és valóságos rémálom, ennek ellenére érdemes komolyan venni, hiszen a béralku folyamata tulajdonképpen itt el is kezdődik. Komoly tétje van tehát a dolognak, nagyon nem mindegy, honnan indítasz, milyen összeget mondasz. Mutatok három megoldást, amellyel mégis jól jöhetsz ki a dologból!

Mikor írj fizetési igényt a pályázatba?

Először is tisztázzunk egy fontos szabályt:

Csak akkor kell a pályázatodban fizetésről írni, ha ezt kifejezetten kikötik a cégek.

Ha nem várják el az álláshirdetésben, vagy nem álláshirdetésre pályázol, akkor NEM kell megadnod a bérigényed!

Tudom, hogy nem ez a tipikus probléma, talán te is inkább a cégtől várnád, hogy mondja meg, mennyit fizet az adott pozícióban. A legtöbben ugyanis félnek a „mennyit szeretnél keresni?” kérdéstől. Egyrészről mert nem tudják igazán, hogy mennyi fizetést kérhetnek egy állásban. – Az álláshirdetések sajnos még most sem arról híresek, hogy teljes részletességgel bemutatnák a munkakört és a céget, ami alapján ez igazán jól meghatározható lenne. Másrészt sokan nincsenek is igazán tisztában azzal, hogy a munkaerőpiacon mennyit érnek. 

Lássuk be, ezért olyan nehéz ez a kérdés, nem igaz?

Mert talán te sem vagy biztos benne, hogy mennyit kérnél vagy kérhetnél a munkádért, vagyis mi a reális fizetési szint egy adott tapasztalattal, adott munkakörben, az adott iparágban, az adott országrészben, egy adott típusú munkáltatónál. És akkor ezzel szerintem a legfontosabb változókat fel is soroltam.

Mi a tét?

Ahogy azt a bevezetőben is említettem, azért nem mindegy az indítás, mert a béralku egy hosszú, alakítható folyamat, amit több ponton (akár már az önéletrajzzal) nagyon is el lehet szúrni. Vagy egy-két bevált trükköt követve, nagyon jól is ki lehet jönni belőle. 

Ha túl magas összeget kérsz: félő, hogy kapásból kirostálod magad a jelentkezők közül.

Ha viszont túl keveset mondasz: akkor jelentősen bekorlátozod a későbbi alkupozíciódat, és lehet, hogy be kell érned egy jóval alacsonyabb fizetéssel, mint amit kérhettél volna.

Gondolj csak bele, még egy viszonylag kevés, nettó 20-30 ezer forintos havi többlet éves szinten kb. 250-350.000 forint pluszjövedelmet hozhat neked.

Érdemes tehát időt szánni a felkészülésre!

Egyrészt az információgyűjtésre: minél több fizetési infód van, annál jobb alkupozícióban leszel.

Másrészt érdemes időt fektetni a tárgyalási technikáid fejlesztésére és a bértárgyalási stratégiád kidolgozására.

A Mentor Klubban részletesen is foglalkozunk a teljes bártárgyalási folyamattal. Ha érdekel, milyen módszerekkel alkudhatsz ki magadnak több fizetést, és mik azok a bevált bértárgyalási stratégiák, amelyekkel ügyfeleim évek óta irigylésre méltó fizetéseket érnek el, akkor gyere és csatlakozz a szerda esti ingyenes webináromhoz, ahol a Gerilla önéletrajzírás lépéseit is megtanítom neked. ››

Mit írj az önéletrajzodba, ha fizetési igény megjelölését kérik?

Alapvetően 3 jó megoldást követhetsz:

1) “A bérigényem alkuképes.”

Nyerhetsz egy kis időt, ha azt írod a pályázatban, hogy a bérigényed alkuképes. Így összeg nélkül is sokszor működik a dolog, ha nagyon jó az önéletrajzod!
Sok ügyfelem jelzi vissza, hogy – ha egyébként meggyőző a pályázatuk – simán behívják őket olyan állásokra, ahol konkrét bérigény megjelölését kérték.

Nyílván ezt a HR-esek nem szeretik, és legkésőbb a telefonos vagy a személyes interjún biztosan rá fognak kérdezni összegszerűen is a fizetési igényedre.

2) Beírod összegszerűen

Ha elvégezted az alapos piackutatást, adj meg bátran egy konkrét összeget! Ez csakis akkor fog jól működni, ha tisztában vagy vele, hogy te mennyit szeretnél keresni, és sikerült begyűjtened az információkat arra vonatkozóan is, hogy mennyit lehet optimálisan elérni az adott pozícióban. Tehát az adott iparágban, országrészben, melyek az elérhető reális fizetések.

Ezt a melót legkésőbb az állásinterjúig egyébként is el kell végezni: ismerősöktől kell tájékozódni, a friss fizetési felméréseket átnézni, a te saját fizetési preferenciáidat felállítani. (Hogyan tudsz megbízható fizetési információkat gyűjteni az ismerősöktől anélkül, hogy az akár nekik, akár neked kellemetlen lenne?  ›› ebben a cikkben megmutatom.) Ma már nem olyan nagy kutatómunka ez sem – pláne, hogy segítségedre van a mesterséges intelligencia, vagy a Mentor Klub célzott tréningjei.

Egy fontos tipp ide: mindig konkrét összeget írj!

A legtöbb álláskereső sajnos még mindig sávban adja meg a fizetési igényét, pedig ilyenkor szinte kivétel nélkül ugyanaz történik: a sáv alját fogják felajánlani a cégek, a magasabb számot mintha meg sem látnák…

Ha tehát úgy adod meg a fizetési igényed, hogy pl. bruttó 350-400.000 Ft, akkor – ha fel is vesznek az állásba, kapásból elbuksz a saját fizudból évi bruttó 600 000 forintot. Szerintem ez nem jó üzlet.

A legfontosabb szabály ezért, hogy mindig összeget írj – a te ideális fizetési igényedet, megjelölve pontosan, hogy bruttó vagy nettó. A nagyobb cégek általában a bruttóra, a kis-és középvállalatok pedig inkább a nettóra kíváncsiak.

3) Vegyes megoldás

A harmadik járható technika az első kettő ötvözete: vagyis beírod az ideális fizetési elvárásod összegszerűen és rögtön hozzáteszed, hogy a “Bérigény xxx ezer forint, ami egyébként alkuképes. Ha alkalmasnak találnak az állásra, és én is jobban megismertem a feladatkört, biztos vagyok benne, hogy meg fogunk tudni állapodni.” 

Ne gondold túl! Azért kérik a fizetési igényt a cégek, hogy olyan jelöltet tudjanak felvenni, aki elégedett is a kialkudott bérével. Hidd el, hogy nem az a cél, hogy a legolcsóbb jelöltet találják meg. Olcsó húsnak, híg a leve – ezt a  munkáltatók is tudják. De való igaz, hogy többet sem szeretnének fizetni, mint amennyit egy adott pozícióban általában fizetni tudnak/fizetni szoktak, és amivel a jelölt is elégedett lenne. Ez valahol a te érdeked is.

Ha tehát azt látod egy álláshirdetésben, hogy “Kérem jelölje meg önéletrajzában a pontos fizetési igényét!”, akkor ne legyél dühös, pláne ne dobd félre az állást csak ezért, mert tőled kérik a bérigényt. Ehelyett inkább próbáld a fenti technikákkal már a pályázatodban növelni az alkupozíciódat. 

Ne feledd, ha rendszerben csinálod az álláskeresést, ha jó a pályaorientációd, figyelemfelkeltő és jól összerakott (lehetőleg Gerilla módszerekkel megírt) az önéletrajzod, akkor ahogy ügyfeleimnél, úgy nálad is rövid idő alatt beindul a szekér, és egyre több állásinterjúra hívnak, egyre több ajánlatot kapsz majd.

Ez lesz ám az igazi alkupozíció! Hiszen így már nem kell azon izgulni, hogy “Te jó ég, túl sokat vagy túl keveset mondtam? Mi van, ha a pénz miatt elutasítanak?”. Hanem magabiztosan közlöd majd a fizetési igényedet, mert tisztában leszel az erősségeiddel, és ott lesz a tudat, hogy van „B”, „C”, „D” választási lehetőséged is.

Ha szeretnéd elérni ezt, akkor gyere és csatlakozz a szerda esti ingyenes, mini-tréningemhez, ahol megtanítalak arra a 9 lépésre, amit követned kell! Regisztrálj a workshopra itt, várlak szeretettel! ››   

A szerzőről

Picture of Baráth András

Baráth András

Magyarország vezető senior karrier-tanácsadója, a Karrier Hack módszer megalkotója

András álmodta meg és hozta létre a Gerilla Önéletrajz Műhelyt, majd a Gerilla Mentor Klubot azzal a céllal, hogy szakemberek ezreinek segítsen sikeresen elhelyezkedni, pályát váltani és előrelépni a karrierjükben .

Ő dolgozta ki a Karrier Hack módszert, amely ma már több ezer embernek segített magabiztosan új munkahelyet találni , nagyobb fizetést elérni , vagy éppen megtalálni a hozzájuk illő szakmai irányt .

Előadásait évente több mint 22 000 álláskereső követi élőben vagy online. A Gerilla Mentor Klubban évente legalább 700 személyes tanácsadást tart karrier-tanácsadó kollégáival együtt, és közel 9000-en tanulnak aktívan az online képzési rendszerükben. A tagok megtanulnak ütős önéletrajzot írni, meggyőzően szerepelni állásinterjún, felépíteni egy versenyképes LinkedIn-profilt, és – talán a legfontosabb – megtalálni a számukra megfelelő szakmai irányt.

A Mentor Klubban ma már több mint 240 különféle képzés érhető el , amelyek gyakorlati tudást adnak keresett területeken, mint például Excel, SAP, Jira, Power BI, SQL , vagy akár angol és német nyelvtudás fejlesztése.

András egyedülálló rálátással bír a munkaerőpiaci trendekre , a keresett képességekre és a karriert előmozdító tanulási lehetőségekre . Tudását és tapasztalatát a Mentor Klub minden tananyagában és személyes tanácsadásába beleteszi – így a tagok nemcsak állást találnak, hanem jobb, személyre szabott karrierutat is építenek maguknak .

Az elmúlt 15 évben több ezer álláskeresőnek mutatta meg , milyen eszközökkel lehet igazán jó pozíciót megszerezni – és hogyan lehet tudatos tanulással és karrierdöntésekkel valódi ugrást elérni fizetésben, megbecsülésben és önbizalomban .

Szólj hozzá

Fontos a fejlődés számodra?

Lépj szintet a Karrier Hack módszer segítségével!

Ismerj meg egy újfajta karriertervezési módszertant, amellyel minden eddiginél gyorsabban érheted el karriercéljaidat! Végre tisztán láthatod, hogy mi az az értékes tudás, ami kiemel téged az álláspiacon.

akkor gyere és csatlakozz az ingyenes, élő, online előadásomhoz!

Gerilla Mentor Klub | 1094 Budapest, Márton utca 37. | Ügyfélszolgálat: 06-20-779-3373 | ÁSZF |
Felnőttképzési tevékenység nyilvántartásba vételi száma: B/2021/000560 |
Felnőttképző engedély száma: E/2022/000028