Mindenhonnan emelt fővel
Az állásváltás sok szempontból stresszes, és rengeteg dologra nincs ráhatásod, de arra, hogy amikor eljössz, hogyan váltok el egymástól a munkáltatóddal, arra nagyon is van! Ezért én mindenkinek, Neked is azt ajánlom, hogy ha lehet, ne hagyj támadási felületet:
Bárhonnan is jössz el (munkahelyről, párkapcsolatból, barátságból), mindig kulturáltan válj el!
Könnyen lehet, hogy az új főnököd felhívja az előző cégedet, vagy csak egyszerűen ismer ott valakit a szakmában, és nem hivatalos információt kér arról, hogy milyen munkaerő voltál. És persze az is simán előfordulhat, hogy korábbi kollégákkal kell újra együtt dolgoznod…
Nálunk is van több olyan munkatárs, akivel egy időre szétváltak útjaink, de pár éve ismét együtt dolgozunk, és még jobb is a munkahelyi légkör, mint korábban.
A munkáltatók az üres pozíciók kb. 4-5%-át volt munkatársakkal töltik be. Miért zárnád ki magad egy későbbi jó lehetőségből és egy egyébként jó cégtől csak azért, mert egyszer egy vezetővel, vagy egy-két kollégával nem jöttél ki jól?
Ne hagyj rossz benyomást magad után, az utolsó munkanapig tedd oda magad, mert ha jó szájízzel váltok el, akkor nem lesz ciki semmi! Sem az, hogy referenciát kell kérni, sem az, hogy mit fognak mondani Rólad, vagy ha később mégis szeretnél visszamenni …
Persze előfordul olyan, hogy ez mégsem sikerül. Ilyenkor mire számíthatsz?
Mikor van az, hogy utánad nyúlnak?
Én azt látom, hogy (kormányoktól függetlenül) az ÁLLAMI SZEKTORBAN különösen működik az, hogy leellenőrzik a karrier-előzményeket.
Nem a klasszikus módon, hogy adj meg 2-3 referenciát, hanem ők maguk megoldják pár telefonhívással. Az állásinterjú után egyszerűen megkeresik az előző munkahelyedet, és kérnek egy “javasoljuk”/“nem javasoljuk” visszajelzést.
Az állami szféra ilyen szempontból is egy szűk terep, könnyen lenyomozható mindenki, és bizony jó néhány ügyfelem járt úgy, hogy egy elmérgesedett helyzet után megnehezítették a váltását, az ajánlásnak (illetve nem ajánlásnak) ugyanis semmi köze nem volt a munkájuk minőségéhez, eredményességéhez…
Bevallom őszintén, nekem is volt anno az első munkahelyemnél (egy állami cégnél) ebből konfliktusom, és ha nem a versenyszférába váltok, nekem is igencsak befékezték volna a karrierem.
A VERSENYSZFÉRÁBAN szerencsére nincs ennyire komoly background check: a kiválasztási folyamat nem úgy indul, hogy felhívogatják a korábbi cégeket. Erre nincs is idő, kapacitás, de ha bizonyos pozícióknál szükséges, azt is maximum az utolsó körben teszik meg. Addigra egyrészt már van lehetőséged bizonyítani az alkalmasságodat. Másrészt többnyire csak a megadott referenciákat tudják csekkolni, aminek általában nem sok értelme van, hiszen nyílván olyan referenciát adsz meg, aki csupa jókat fog mondani rólad.
Ahol viszont komoly súlya és különös jelentősége van az ajánlásnak, azok a KÜLFÖLDI ÁLLÁSOK. A német ajkú országokban ajánlólevél nélkül nehezebb elhelyezkedni. Ha nincs ajánlóleveled, máris hátránnyal indulsz.
Egyik Mentor Klub tagunk tette fel például az alábbi kérdést:
“A régi cégemtől nem váltunk el szépen… nincs ajánlólevelem tőlük, pedig az országban, ahová jelentkezem, szoktak kérni és releváns is lenne. Hogyan tudom ezt kimagyarázni esetleg egy interjún? És attól is félek, hogy ha beleírom a cég nevét az önéletrajzba, akkor kikeresik és felhívják őket…”
Mit tehetsz ilyenkor?
Ajánlólevelet egyrészt a Munka törvénykönyve szerint 1 év munkaviszony után, ha Te kifejezetten kéred, kötelező adnia a munkáltatónak. /Mt. 81. § (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad./
De hogy az milyen tartalommal készül? Na, arra nem sok ráhatásod van. Ha nagyon nagy valótlanságokat állítanak benne, mehetsz tovább pereskedni, de valljuk be őszintén, ezzel nem nagyon vagy beljebb…
Az én tapasztalatom az, hogy egyébként sem túl használhatóak a hagyományos (hivatalos) ajánlólevelek. Karót nyelt stílusban írják őket, és kicsit az az érzésem van olvasás közben, mint a NAV leveleknél: kétszer kell nekifutni, mire az ember kideríti, hogy akkor most én fizetek, vagy ők tartoznak nekem… 🙂 Talán éppen ezért Magyarországon nem sok jelentősége van a hivatalos ajánlólevélnek.
Az ajánlás akkor segít, ha az nem egy hivatalos levél, hanem egy őszinte, kedves, keresztneveden szólító, erősségeket kiemelő, max. 3 soros referencia, amit be tudsz tenni az önéletrajzodba is. Ezt pedig általában nem a HR írja, hanem a főnököd, ügyfeleid, kulcsmunkatársak.
Amit tehát tenni tudsz, ha nem éppen mézes-mázos volt az elválás az előző helyen:
1) Nagy számban pályázz!
Ne csak egy-egy önéletrajzot adj be, hanem edzésterv jelleggel pályázz.
Ha nincs állásod, akkor legalább havi 15-20 pályázatot célszerű elküldened. Ha van állásod, de váltanál, akkor is minimum heti 2 önéletrajzot adj be. Így lesznek olyan cégek, ahol az ajánlólevél hiánya egyáltalán nem fog problémát jelenteni. (Ha szeretnél egy jó önéletrajzot, ami garantáltan bejuttat az állásinterjúkra, akkor gyere és csatlakozz az ingyenes, online önéletrajz workshopomhoz! ›› Ingyenes regisztráció itt! ‹‹)
2) Hivatalos ajánlólevél helyett/mellett gyűjts 2-3 soros referenciákat és LinkdedIn ajánlást (recommendation)!
A versenyszférában a legtöbbet a LinkedIn ajánlás számít, mert ez egy zárt és hiteles rendszer, csak az ajánló személy tudja kitenni a LinkedIn adatlapodra.
Ha pedig az önéletrajzodba szeretnél betenni 2-3 soros referenciákat, akkor arra figyelj, hogy legyen meg Nálad írásban is (pl. emailben, vagy akár korábbi teljesítményértékelésen) a szöveg, és derüljön ki világosan mind az ajánló személy neve, és hogy milyen relációban dolgoztatok egymással. Ezek az adatok önmagában is hitelessé teszik az ajánlást, tehát nem kell csak ezért bizonyítékul lepecsételt és aláírt ajánlólevelet beszerezni.
3) Ahol mégis kifejezetten kérnek hivatalos ajánlólevelet, vagy az interjún rákérdeznek, hogy miért nincs…
Akkor legyen kész válaszod, hogy mit mondasz, miért jöttél el, miért nem kaptál ajánlólevelet, és ettől függetlenül Te milyen értéket tudsz adni a cégnek.
Talán lesznek olyan munkáltatók, ahol az ajánlólevél probléma lesz, de ha nagy számban pályázol, akkor biztosan lesz jó néhány olyan, ahol nem fognak fennakadni ezen.
4) Más szektorba pályázz!
Ha az államigazgatásból jössz el, és nagyon elmérgesedett a viszony, érdemes megfontolnod, hogy az állami szektor helyett a versenyszférában folytatod a pályád.
5) Készülj fel alaposan az állásinterjúra!
És végül a legfontosabb: ne bízd a véletlenre a bemutatkozásod. Alapos állásinterjú felkészüléssel az ajánlólevél kérdés tapasztalataim szerint könnyen átugorható. Tanulj meg profin interjúzni, és máris eléred azt, hogy bárhol tiszta lappal indulhatsz!
Ami TILOS az állásinterjún is…
A panaszkodás, a visszafelé köpködés.
Legyél bátran őszinte az interjún, tehát ha azért jöttél el az előző munkahelyről, mert elbocsátottak, azt mondd el bátran. De mondd el tárgyilagosan, legfeljebb 15-20 másodpercben, mindenféle érzelmi töltés és részletezés nélkül, és főleg kerüld a túlmagyarázást.
Azért jöttél el az előző munkahelyről, mert ki nem állhattátok egymást a főnököddel?
Biztosan volt azért más oka is, azt is mindenképp tedd hozzá. Minden váltás mögött több ok áll. Ha Te az egyiket (pl. a főnökkel való konfliktust) túl kockázatosnak érzed, és úgy érzed nem tudnál higgadtan beszélni róla, akkor választhatod azt, hogy inkább egy másik, de szintén igaz tényezővel magyarázod a váltást.
A legjobb stratégia, ha mindig magadról beszélsz.
Azokat a dolgokat domborítsd ki, amikre szükséged van ahhoz, hogy jól érzed magad és jól tudj teljesíteni egy munkahelyen. Egyszóval legyen mindig inkább pozitív kicsengése a mondandódnak, erre nagyon figyelj.
Veled volt már olyan, hogy nem jó szájízzel váltatok el a cégtől, és megpróbáltak keresztbe tenni Neked? Írd meg kommentben, hogyan kezelted ezt a helyzetet!
