Mit tippelsz, 100 álláskeresőből ma Magyarországon hány ember helyezkedik el ismerősök útján? A helyes válasz 45-50! Az állások közel felét tehát kapcsolatok révén töltik be a cégek, ami akár jól is hangozhat, nem igaz? Én mégis azt mondom, ha ismerős hív egy állásba, STOP! Azonnal kapcsoljon be nálad a piros lámpa, és gondold meg háromszor, hogy mit lépsz! Máris elmagyarázom, hogy miért!
A legtöbb ember jól fizető állásról, felfelé ívelő karrierről, biztonságról, elismerésről ábrándozik, mégis mikor a konkrét lehetőségekre terelődik a szó egy tanácsadáson, csak úgy sorakoznak a “nem-ek” és az apróbetűs kiegészítések. Az egyik leggyakoribb mondat mostanában, amit hallok így hangzik: Egyet leszögezek az elején, az IT nem nekem való!
Szeretek minél több pozitív példát bemutatni a cikkeimben, és szerencsére akad is sikersztori bőven. Rendszeresen kapok köszönőlevelet ügyfelektől, sőt, a legváratlanabb helyeken lépnek oda hozzám emberek, hogy “Te vagy a Baráth András?! El se tudod képzelni, mennyit segítettél nekem a módszereiddel! Nekem is Gerillás önéletrajzzal sikerült elhelyezkednem.” 🙂 Ám az élet nem csak a dicséretekből áll! Bizony én is belefutok időnként kritikába, vannak küzdelmes konzultációk, dacos szakemberek, amikor úgy érzem, itt valami nagyon félrement, és nem az van az emberek fejében a munkámról, mint amit szerettem volna átadni. Úgy érzem, itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba, és eloszlatni néhány tévhitet a karrier-tanácsadással kapcsolatban.
“Biztosan jók a módszereid, és más fel tud velük készülni az álláskeresésre, de az én helyzetem más.” – Ha annyi tábla csokim lenne ahányszor ezt a mondatot hallottam álláskeresőktől, akkor már édességboltot nyithatnék. 🙂 A viccet félretéve, szerinted miért gondolja a legtöbb ember, hogy az ő helyzete speciális?
“Engedd el a negatív gondolatokat, és be fogod vonzani a jó állásokat! Bízz magadban, és téged fognak felvenni! Bárkiből lehet bármi! Az életkor csak egy szám a papíron! Higgy magadban, hisz olyan ügyes vagy!” – Bár ilyen egyszerűen menne ez az álláskeresésben is, nem igaz? Mi az, amit a motivációs guruk mindig elfelejtenek hozzátenni?
Képzeld el, hogy meglátsz egy álláshirdetést álmaid állásával. Tudod, hogy alkalmas vagy a pozícióra, pont neked való a cég is, a munka is, régóta keresel ilyet. Igen ám, de hiányzik egy-két készség, tudás, amit a kiírásban a jelentkezőktől várnak. Mit csinálsz? Félre dobod szomorúan, vagy felvértezed magad? Ebben a cikkben két valós sztorin keresztül szeretném megmutatni neked, hogy milyen óriási a különbség, ha pozitív, vagy ha negatív beállítódással állsz neki az álláskeresésnek.
Számos olyan jelenség, viselkedés megjelenik a munkában, amit össze sem kötnénk azzal, hogy valójában önbecsülési problémák állnak a háttérben. Emiatt nem mered elküldeni az önéletrajzodat egy vágyott pozícióra, nehezedre esik megnevezni az erősségeidet egy állásinterjún, azonnal gyomorgörcsöd van, ha a főnököd behív magához, és nem mersz nemet mondani a kollégádnak, amikor megkér, hogy segíts neki, miközben látod, hogy ő a közösségi média felületeken lóg. Érdemes komolyan venni ezeket a jeleket!
Szakmai pályafutásod során bizonyára kerültél már olyan helyzetbe, amikor megfogalmazódott benned a kérdés: Menjek vagy maradjak? Honnan tudhatod biztosan, hogy elérkezett az idő a munkahelyváltásra?
Minden ember szeretne boldog lenni, egyre több pénzt keresni, szeretne a szakmájában is a helyén lenni, karriert építeni és elismerést kapni. Mi kell ehhez? Ezt szeretném megmutatni Neked ebben a cikkben.