Ha valami nem működik, lépni kell
Nem vagyok egy kimondott felmondás párti, sőt, kifejezetten vallom azt, hogy amit lehet és érdemes, azt igenis próbáljuk megjavítani. De ha valaki hosszú ideje nem érzi jól magát a munkahelyen, bármit is csinál, nem javulnak a dolgok, ott bizony sokszor nem marad más megoldás, csak a váltás.
Hasonló problémával keresett meg egyik ügyfelem Szilvia is, aki személyügyi vezetőként (HR szakemberként) dolgozik lassan 20 éve, ráadásul nagy, közismert cégeknél fordult már meg. (Ezt azért is emelem ki, mert büszke vagyok rá, és nagyon nagy elismerésnek tartom, hogy sok tapasztalt személyzetis szakember is – HR asszisztenstől kezdve nagyvállalati HR vezetőig – fordul hozzám segítségért, és használja a módszereimet sikerrel.)
Mint kiderült, Szilvia lassan 2 éve próbált már váltani, mert a jelenlegi munkahelyén kapott egy extrém fiatal főnököt, aki alig 30 évesen lett egy több tízmilliárdos cég ügyvezetője, a külföldi tulajdonosok maximális bizalmát élvezve. A baj csak az, hogy ügyfelemmel hát, finoman szólva se jöttek ki, és nem az életkor különbség volt a fő probléma…
A probléma az volt, hogy a főnök elkezdte a szokásos „kiskirály” szerepkört játszani: mindenkit lépten-nyomon kiosztott, megmondta, mit hogyan kellene csinálni, állandóan kritizált, a vezetők feje fölött átnyúlva hozott ad hoc döntéseket, aláásva ezzel a beosztottak előtt többek között Szilvia tekintélyét is. Egyszóval nagyon nehéz volt vele kijönni és motiváltnak maradni. Ügyfelem is csak tűrte, tűrte jó darabig, míg idővel a munkahelyi stressztől kezdtek már testi-lelki tünetei lenni.
December elején volt a nagy mélypontja, ezután döntött úgy, hogy ennek most már a fele se tréfa, így jelentkezett be hozzám tanácsadásra, ahol egy alapos pályaorientáció után és az együtt átírt önéletrajzával végül 1,5 hét alatt (!) sikerült neki új állást találni.
2 év szenvedés, tűrés vs. egy egyszerű álláskeresési tuninggal 1,5 hét alatt sikeres váltás
Tudom, hogy sokan felszisszennek most, hogy persze, HR vezetőként könnyű, meg biztos fiatal, Budapesten él, és több nyelven beszél… pedig nem erről van szó!
Ügyfelem elmúlt 45 éves, nem beszél angolul, nincs felsőfokú HR diplomája – ami lássuk be, ebben a szakmában kifejezetten hátrány -, és még csak azt sem mondhatom, hogy kicsattanó önbizalommal vágott volna neki az álláskeresésnek. Ő lepődött meg legjobban, hogy alig 1,5 hét alatt sikerült elhelyezkednie.
Mi volt a gyors és sikeres váltás kulcsa?
A Karrier Hack módszer szerint dolgoztunk. Többek között ezt fogom részletesen is megmutatni Neked a következő ingyenes, online mini-tréningemen. Az előadást csütörtök este tartom élőben, gyere és kérd el hozzá a linket itt. ››
Ahogy sok álláskeresőnél, Szilviánál is tisztán látszott, hogy nem elég csak egy jó önéletrajzot összerittyenteni és a vezetői, valamint a szakértői pozíciók egymás utáni váltakozását kicsit kozmetikázni. Ez még édes kevés a sikerhez.
A tanácsadáson szépen együtt végigmentünk azon az 5-6 sarkalatos ponton, ami egy sikeres váltáshoz szükséges. És láss csodát, a konzultáció után 1,5 héttel már írt is, hogy nem hitte volna, de még karácsony előtt sikerült neki az új helyén munkaszerződést aláírni. A szó szerinti beszámolóját itt olvashatod:
“Kedves András! Én, mint személyügyis dolgozó kicsit kétkedve fogadtam a tanácsaidat az elmúlt hetekben. Hogy ne úgy küldjem …, ne azt küldjem … el, amit és ahogy kérnek. Amikor a kolléganőd felhívott, akkor az állásinterjús könyvedet kértem, gondoltam, az segíthet nekem a legtöbbet a fal „másik oldalán”.
Aztán a múlt héten történt megint egy csúnya konfliktus köztem és a főnököm között. Ezért úgy döntöttem, nincsen mit vesztenem. Azonnal nekiálltam a beszélgetésünk óta már átalakított és elkészített önéletrajzomat és motivációs levelemet szétküldeni, egyelőre csak a Profession-ról érkező állásajánlatok közül a legmegfelelőbb 5-nek.
Szombat este 8 órakor kaptam az egyik cég ügyvezetőjétől három időpontot, hogy szeretne velem telefonon beszélni.
Hétfőn volt ez az interjú, ami előtt nagyon gyorsan átnéztem a könyvedet, mivel zárás volt, ezért sok időm nem maradt rá. Nagyon elevenen élt bennem, amikor a személyes tanácsadáson arról beszéltél, hogy mit is mondjak a „miért jött el” kérdésre, ezért gyorsan leírtam a frappáns válaszaimat.
A hétfői telefonos interjún a cég ügyvezetőjével úgy tettük le a telefont, hogy nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak, ezt mind a két részről megállapítottuk. Nagyon sokat segítettek az összeírt interjúkérdések és az azokra adható „legjobb” válaszok, mint pl. mik a negatív tulajdonságaim. Így szerdára már személyes interjút beszéltünk meg sz ügyvezetővel.
Tegnapelőtt már úgy vártak engem, hogy a „ráutaló magatartásuk alapján” egyértelmű volt számomra, engem akarnak (megmutatták az irodát, beszélhettem a távozó kollégával, sőt már a feladat átadás napját is betervezték, és csak hozzám alakították a napját). És tényleg úgy álltunk fel az asztaltól, hogy már aznap küldték is a szerződésemet. Így tegnap fel is mondtam a cégemnél.
Nem gondoltam volna, hogy a 2 éves hasztalan keresés és véget nem érő várakozás után másfél hét alatt új munkahelyem lesz. Nagyon köszönöm a segítségedet!”
Mindig van más választás!
Másfél hét alatti elhelyezkedést, álomfőnököt és álomfizetést nem tudok mindenkinek garantálni, DE ha betartasz néhány egyszerű szabályt, ha Te is stratégiában kezeled az álláskeresést, akkor belátható időn belül Te is meg fogod találni azokat a cégeket és pozíciókat, ahol elismernek, megfizetnek és a főnökkel is kijössz.
Ez nem csak duma, gyere el az előadásomra, próbáld ki a módszeremet, és nyugodtan kérd számon rajtam az eredményeket!
A legfontosabb üzenetem mindig, minden álláskeresőnek ez: VAN VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGED! Ha dolgozol tisztességesen, de nem vagy elégedett, érzed, hogy nem stimmel valami akár a főnökkel, akár a munkáddal, vagy a kollégákkal, akkor igenis tudsz ezen változtatni.
Mindig van két döntési lehetőséged:
- Választhatod azt, hogy panaszkodsz, de közben tűröd ezt a helyzetet tovább – ez igazából nem vezet sehová…
- Vagy dönthetsz úgy, hogy változtatsz! Akár a cégen belül másik pozícióba, másik munkahelyre, más szektorba mész, esetleg pályát módosítasz, egyszóval ami most van, és nem jó, abból kilépsz.
Én személy szerint a nagy delete-ekről (pl. drasztikus pályamódosítás) általában lebeszélem a hozzám fordulókat, de azt nem hagyom, hogy aki nincs a helyén, rossz állásban van, az félelemből, vagy bármi más miatt lebeszélje magát a váltásról, és Téged is óva intelek ettől.
Hidd el, nem éri meg éveket elfecsérelni egy romboló munkahelyen, egy rossz főnök keze alatt, megalázó fizetéssel és munkakörülmények között. A legtöbb esetben a megoldás tényleg egy egyszerű állásváltás, vagy egy pályakorrekció, ebben pedig tudok segíteni Neked is, és gyors eredményeket ígérek!
