Miért van ilyen kevés orvos Magyarországon?

Egy szakma, ahol nincs álláskeresés

A múltkori, jogászokról szóló cikkemre rengeteg pozitív visszajelzést kaptam – ha még nem láttad, itt olvasható. ›› Ezért úgy döntöttem, folytatom a „szakmák közelről” sorozatot egy másik, talán még szélsőségesebb példával: az orvosok munkaerőpiaci helyzetével.

Nem titok, hogy jogászok nagyon gyakran jönnek hozzám személyes tanácsadásra, ezzel szemben orvos ügyfelem összesen egyetlenegy volt a 15 év alatt. Ő is pályamódosító volt, gyógyítással közvetlenül soha nem foglalkozott. Rajta kívül karrier-elakadással, elhelyezkedési problémával soha egyszer nem keresett meg még orvos.

Vajon miért nem?

A választ gondolom sejted: mert hosszú évek óta súlyos orvoshiány van.

És nem csak Magyarországon. Egyre többet halljuk a sokkoló infót:

Az orvostársadalom öregszik, 10 éven belül nagyjából 40%-os hiány lesz egész Európában orvosokból.

Mi ennek az oka?

Itthon ilyenkor jönnek a szokásos érvek:

• Mert megalázóan alacsonyak az orvos bérek.
• Mert nem jók a körülmények.
• Mert külföldre vándorolnak az orvosok.
• Mert túl nehéz pálya, rengeteget kell tanulni-dolgozni, sokan elvesztik a motivációjukat…

Igen, ez mind benne van a pakliban, de meggyőződésem, hogy NEM EZ A FŐ PROBLÉMA!

Mit mutatnak a számok?

AKTÍV ORVOSOK SZÁMA MAGYARORSZÁGON (2023)

°Megjegyzés: Becslések szerint a ténylegesen dolgozó orvosok száma (fogorvosok nélkül) 30 000–35 000 fő között lehet, de ez nem hivatalos adat, külön KSH statisztika nem elérhető. Ez egy becslés a működési engedéllyel rendelkező orvosok számából.

ORVOSI EGYETEMRE JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK SZÁMA (2022/2023)

ORVOSI DIPLOMÁT SZERZŐK SZÁMA (2022/2023)

KÜLFÖLDIEK KÉPZÉSI DÍJA A MAGYAR ORVOSI KAROKON (2025)

A valódi ok: utánpótláshiány

• Nagyjából 35 000 orvos dolgozik jelenleg Magyarországon.
• Az orvosok több mint 12%-a 70 év feletti. Ez azt jelzi, hogy a szakma jelentős arányban támaszkodik a nyugdíjkorhatár felett dolgozó orvosokra.
• Összesen négy egyetemen képzünk orvosokat: Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett.
• Az orvosi képzésre jelentkezők száma magas, körülbelül 3–3,5-szeres túljelentkezés van.
• Évente kb. 1 500 hallgató végez a négy orvosi karon (SE, DE, PTE, SZTE) összesen, ebből kb. 900 magyar orvos kerül ki az álláspiacra.
• A magyar orvosi egyetemeken majdnem annyi külföldi hallgatót oktatunk, mint magyart. 
• A külföldi hallgatók önköltséges képzésen tanulnak, a tandíj évente 16 000 USD, azaz 5,5 millió forint körül van.
• A fizetős hallgatók azonban nem maradnak itt, az itt végzett külföldi orvostanhallgatók 80–90%-a hazamegy vagy máshová megy dolgozni.
  

  Vagyis az orvoshiány fő oka az, hogy nem képzünk elég magyar orvost!

Igaz, hogy van bizonyos elvándorlás – a friss diplomás orvosok kb. 20–30%-a külföldön kezd dolgozni, jellemzően már az első években.

Igaz, hogy nem túl lelkesítők a fizetések és a munkakörülmények – a GDP mindössze 6-7%-át költjük egészségügyre, ami bőven az EU átlag alatt van…

De az igazi gond az utánpótláshiány!

Számolj velem!

Ha 35 000 aktív orvossal számolunk, és évente 900 új diplomás gyógyító jön ki az álláspiacra, még az is mindössze 2,5%-os utánpótlási arány. – Na, ez itt a probléma!

Gondolj csak bele, ha 25-28 évesen kezd dolgozni egy orvos, és tegyük fel, 70 éves koráig praktizál, akkor minimum 42-45 évig van a pályán. Ez azt jelenti, hogy (egyenletes eloszlással számolva) évente 35 000/42=833 orvos megy ki az álláspiacról. Vagyis ha most nem lenne semmi hiány, akkor is legalább 833 új, frissen végzett orvosra lenne szükség minden évben, aki az országban is marad.

Ehelyett 2,5%-os képzési aránnyal megyünk, gyakorlatilag nulla plusz orvost képzünk, mint amennyi a természetes nyugdíjba vonulás miatt kikerül a piacról és még ebből is sokan lemorzsolódnak, felszívja őket a gyógyszeripar vagy külföldre mennek, hiszen orvosokból Nyugat-Európában is hiány van, és ez a szakma univerzális tudást ad…

Mi következik ebből?

Még ha ideálisak is lennének a körülmények…
Még ha hirtelen ötszörösére is emelnénk az orvos béreket…
Még ha a legjobb  lenne a a korházakban munkahelyi kultúra…
És ha egyetlen magyar orvos sem vándorolna külföldre…

… akkor is extrém kevés új orvost képzünk. Ilyen utánpótlás számokkal milyen csodára várunk?

Legendás képzés – mesterséges keretek

Adódik a kérdés: Vajon miért nem képzünk több orvost?

Most tegyük azt félre, hogy az orvosok nagy része állami foglalkoztatott. A végzett orvosok kb. 80%-a a közfinanszírozott rendszerben helyezkedik el. Vagyis az utánpótlás alacsonyan tartásának nyílván van egy erős finanszírozási oka…

DE! számomra ezek a számok azt is mutatják, hogy orvoshiány ide vagy oda, az egyetemeknek továbbra is egyértelműen az a stratégiája, hogy külföldi, drága költségtérítéses diákokkal töltik fel a létszámot. Ez egy nagyszerű bevételi forrás, amit nem akarnak/nem tudnak elengedni az egyetemek! Nem véletlen, hogy sorra jelennek meg az új és új egyetemi együttműködések külföldi államokkal. Ugyanazt a képzési kapacitást tehát jelentős részben – a magyar álláspiacra be se lépő –  külföldi diákok foglalják le, ahelyett, hogy a magyar létszámokat növelnék meg.

A másik, amit felvételiző gyerek szülőjeként tapasztalok, az az öldöklő verseny!
Már a jobb gimnáziumokba is elképesztő nehéz bekerülni, majd utána a legjobb középiskolákból is mindössze 1,5-2% jut be orvosi egyetemre – és megmondom őszintén számomra ez az, ami igazán érthetetlen!

Megértem, hogy ne menjen bárki orvosnak. Legyen erős a szűrés! Kerüljenek be a legjobbak! Na de 71 000 végzett középiskolás közül 2%?! Miért, ha a következő 2% még mindig csak a legjobbak top 4%-a lenne? Nekem ne mondja senki, hogy csak a zsenik alkalmasak orvosnak!

Ez egy mesterséges és túlzott leszűkítés, ami – véleményem szerint kicsit hasonló önvédelem az orvos szakma részéről, mint anno a céheknél: Ne kapjon, csak egy szűk réteg belépőt a szakmába! Védjük a köreinket! Erősítsük a tárgyalási pozíciónkat! – Ez egy bevált(?) védekezési mód a mostoha körülmények ellen…

Nem mondom, hogy nem értem ezeket az okokat, de nagy kérdés, hogy egy ilyen szintű orvoshiányban mind az egyetemek stratégiája, mind pedig a szakma mesterséges pórázon tartása vajon mennyire célravezető?!

Mi lehet a fő tanulság számodra karrier szempontjából?

Egy nagyon fontos dolog:

A karriertervezésből soha ne hagyd ki a KPI-jokat!

• Mekkora a piac?
• Hány ember van az adott szakmában?
• Mekkora a szakember utánpótlás?
• Hány ember tud elhelyezkedni egy adott területen?

Már ez a pár kérdés is meghúzza a fő vonalakat anélkül, hogy fizetést, előrelépést és bármilyen más szempontot figyelembe vennél. Sajnos nem csak a jogász vagy az orvos pálya lehet kapufa sok embernek. Ugyanez történik sok más szakmával is: Tömegesen tanulnak emberek olyasmit, és állnak rá már középiskolától kezdve egy olyan vágányra, ami nem visz sehova.

Muszáj azt látni, hogy az álláspiacon minden a kereslet-kínálat szabályai szerint működik, és minden szakma mögött pályaorientációs okok húzódnak.

Ahogy a jogászoknál a túlképzés, az orvosok esetén egy (mesterségesen) leszűkített ‘pályaorientáció’ van. Nagy kérdés, hogy ez így egy fenntartható stratégia-e?

Ha tetszett ez a cikk és hozzászólnál, mondd el bátran az építő véleményed Te is!

Szeretnél biztosra menni és okosan tervezni a karriered következő szakaszára? Ha szeretnél többet keresni és a neked való állásokat megtalálni, akkor gyere és csatlakozz az ingyenes, online előadásomhoz, ahol részletesen is bemutatom neked az álláspiaci nagyképet. Megmutatom hogyan tervezz, milyen szakmákkal lehet ténylegesen érvényesülni, és mit tanulj – akár diplomával vagy anélkül, ha nem akarsz mellélőni. Gyere és iratkozz fel itt!

Hajrá, sok sikert, eredményes karrierépítést kívánok neked!

🗣️ Személyes tanácsadásra jönnél?Gyere és kérj időpontot itt!
Több hónapos előjegyzéssel dolgozunk, érdemes időben bejelentkezni!

📩 Olvasnál tőlünk más témában is? Kövess minket LinkedInen!