Ha figyeled a munkaerőpiaci híreket, feltűnhetett, hogy egyre több nagy cég jelent be leépítést. Az Amazon, a Microsoft és más óriások is dolgozók ezreit küldik el, és már nem a klasszikus tech-pozíciókból, hanem zömében irodai munkakörökből. Nem árt ezeket a híreket komolyan venni, mert ebben bizony már a Mesterséges Intelligenciának is vaskosan benne lehet a keze…
Ha lenne egy bankkártyád, amin mindig annyi pénz van, amennyire épp szükséged lenne, felmondanál? Soha többet nem dolgoznál? Ha a válaszod: igen, azonnal kilépnék, akkor ez a cikk neked szól.
Te is úgy gondolod, hogy kár ez a nagy felhajtás a Mesterséges Intelligencia körül? Az AI-lufi előbb-utóbb ugyanúgy kipukkan, mint anno a Dotcom buborék? Lehet, hogy igazad van, de egyet ne felejtsünk el: Dotcom befektetői lufi ide vagy oda, az internet végül mégiscsak meghódította a világot, nem igaz? Internet nélkül ma már nincs semmi, és ugyanez a helyzet a Mesterséges Intelligencia kapcsán is. Vannak, akik az AI miatt veszítik el az állásukat – és vannak, akik épp emiatt kapnak újat. Hogy mi dönt a két sors között? Mutatom a legfrissebb álláspiaci tapasztalataimat.
Egy felsővezető mondta nekem nemrég: „Most, hogy megszűnt az állásom, olyan mintha kihúzták volna alólam a talajt.” Ismerős érzés neked is? Nekem is megvan, de vajon mi áll mögötte? És miért vedd nagyon komolyan a karrieredben?
A “ránéznél az önéletrajzomra?” kérdés mellett a másik gyakori megkeresés, amit hetente kapok ismerősöktől: “András, tudnál ajánlani valami jó álláslehetőséget?” Őszintén? Ennél rosszabb kérdést fel se lehet tenni…
Karrier-tanácsadásokon szokták visszajelezni ügyfeleim, hogy mennyire lelkes-optimista fickó vagyok. Való igaz, baromi lelkesen tudok beszélni minden olyan témáról, amiben hiszek, és látok benne lehetőséget. De ugyanilyen őszintén megmondom azt is, ha valamiben nem látok kiutat, vagy nem tudom jó szívvel ajánlani. Az értékesítői állások pontosan ilyenek…
Három kamaszodó fiam van, és rengeteg szakember hátterére látok rá. Mostanában különösen is foglalkoztat a kérdés: mikor kell szülőként egy nagyot hátralépni? Elképesztően sokszor látom ugyanazt a káros mintát: a szülő jót akar, a végtelenségig próbálja egyengetni a (felnőtt) gyereke útját – megmondja, melyik egyetemre menjen, segít állást szerezni, esetleg lebeszéli váltásokról. A szándék érthető, a következmény viszont karriergyilkos.
USA-ban élő ismerőseim szokták mosolyogva mesélni, hogy akármilyen állásra jelentkeztek eddig az Államokban, még soha senki kért tőlük diplomát, se semmiféle szakmai végzettséget igazoló papírt. Ha megvan a gyakorlat és a kellő magabiztosság, másnap már lehet is kezdeni, és nem konyhai kisegítő állásokban, hanem a jól fizető, felhőkarcolós, irodai pozíciókban is. Ettől a bizalomtól, és a full optimista szemlélettől talán még messze járunk, de könyörgöm, legalább az álláskeresésben kezdjünk már el a hiányaink helyett az erősségeinkre fókuszálni!
Aki ismer, az tudja rólam, hogy nem vagyok egy pesszimista alkat, sőt! Ennek ellenére azt mondom: a biztonság csak egy illúzió. Ezt látom nap, mint nap álláskereső ügyfeleimen, és ezt éltem át én magam is, amikor kirúgtak… “Ne vedd magadra, ez nem személyes!” Volt egy olyan nyaram, amikor ezt a mondatot pár hét leforgása alatt …
A koronavírus alaposan átformálta a világunkat és komoly változásokat hozott a munkaerőpiacon is. Felgyorsult a digitalizáció, elterjedt a home office, és bizonyos szempontból megnyíltak a határok a külföldi munkavállalásban is. Mindezt úgy, hogy még csak el sem kell költözni! A cikk elolvasása kb. 4 perc Munka és üzlet határok nélkül A sok negatív hatás mellett …