Mindenki azt hiszi, hogy vele nem fog megtörténni. Amíg meg nem történik. Dolgozol, teljesítesz, túlórázol, tanulsz, hozod az eredményeket. Aztán egy nap behívnak egy tárgyalóba, és közlik, hogy vége. Nem azért, mert rosszul dolgoztál. Egyszerűen megváltozott a helyzet.
USA-ban élő ismerőseim szokták mosolyogva mesélni, hogy akármilyen állásra jelentkeztek eddig az Államokban, még soha senki kért tőlük diplomát, se semmiféle szakmai végzettséget igazoló papírt. Ha megvan a gyakorlat és a kellő magabiztosság, másnap már lehet is kezdeni, és nem konyhai kisegítő állásokban, hanem a jól fizető, felhőkarcolós, irodai pozíciókban is. Ettől a bizalomtól, és a full optimista szemlélettől talán még messze járunk, de könyörgöm, legalább az álláskeresésben kezdjünk már el a hiányaink helyett az erősségeinkre fókuszálni!
Reggel az egyik kezeddel uzsonnát csomagolsz, a másikkal füzeteket pakolsz az iskolatáskába. Miközben a kávéd gőzölög, fél szemmel az álláshirdetéseket böngészed, és a fejedben újra és újra ugyanaz a kérdés zakatol: „Vajon mi lesz velem?”
Már nem ugyanaz az ember vagy, aki egykor kilépett az iroda ajtaján. A szíved visszahúz a munka világába, de nem feltétlenül a régi mókuskerékbe vagy a merev, napi 8 órás keretek közé. Szeretnél újra jelen lenni, alkotni és egy közösség hasznos tagjává válni. Mert nem „csak” anya vagy: vágysz a szakmai kiteljesedésre, vagy egyszerűen csak szükségetek van a biztonságot adó második keresetre.
Sok ember fél a mesterséges intelligenciától, mert picit megfoghatatlan az egész. Most akkor gondolkodik, vagy csak egy szoftver? Segít, vagy elveszi a munkád? Ez az egész AI-misztérium sajnos elviszi a fókuszt a lényegről: arról, hogy az AI nem más, mint egy szuperszámítógép. A technológiai fejlődés következő állomása, ami már nem csak a jövő az álláspiacon, hanem a jelen, ami minden eddiginél gyorsabb fokozatra kapcsolja a szakmákat. Te lépést tartasz vele?
Mit csinálsz, ha lekésel egy hatalmas trendet? Feladod…vagy keresel egy még nagyobbat? A Microsoft mostani sikertörténete pontosan erről szól. És ami még fontosabb: ugyanez a logika működik te a karrieredben is.
Soha senkit nem beszélnék le az álmai hivatásáról. De bizony van jó pár olyan szakma, amit karrier-tanácsadóként ma már nem tudok jó szívvel ajánlani neked. Nem azért, mert ne lennének fontosak, hanem mert a munkaerőpiac sokat változott körülöttük.
Elutasítást kapni sose jó. A sokadik sikertelen pályázat után az embernek még az életkedve is elmegy, nem igaz? Pedig az álláskeresésnél a „nem” az egyik legfontosabb erőforrásod lehet.
Régen egyszerű volt a válasz. Az informatikus a programozó, a szoftverfejlesztő, esetleg a rendszergazda. És igen, ők ma is egyértelműen azok. De akkor felteszem a kérdést: egy SAP key user? Egy Salesforce adminisztrátor? Egy marketingautomatizálási szakértő? Egy Power BI-ban dolgozó kontroller? Ők informatikusok vagy sem?
A lányom élsportoló. Így számomra minden nagy nemzetközi verseny – legyen az világbajnokság vagy olimpia – különösen izgalmas. Most is, ahogy néztem a téli olimpia versenyszámait, újra elgondolkodtam…
Sok ügyfelemtől hallom mostanában, hogy a cégek laposítják el a szervezeteiket. Komplett vezetői szinteket szüntetnek meg, egyik napról a másikra küldenek el menedzsereket. Miért pont a középvezetői szintet nyirbálják meg? Ez nem szimpla leépítés. Ez korszakváltás.