Te is úgy érzed, hogy tele vannak kamu hirdetésekkel az állásportálok? Ahol meg tényleg munkatársat keresnek, ott úgyis azt választják, aki a legkevesebb fizetést kéri?
Két masszív tévhit, ideje a helyére tenni őket!
Magyarország kis ország. Ezért ha csak lehet, törekedj rá, hogy legyen kulturált az elválás, amikor munkát váltasz. Mi van akkor, ha ez mégsem jön össze?
Ha a karácsonyi szabadság után visszatérve a munkába azt érzed, hogy bárcsak máshol lennél, bárcsak valami mást csinálhatnál, borzalmasan unod a feladataidat, nem jó vezető a főnököd, már rég fel kellett volna állnod, többet kéne keresned, egy sokkal pozitívabb közegben kellene dolgoznod, akkor figyelj, mert ez a bejegyzés neked szól!
Te is észrevetted már, hogy ha kicsit ügyetlenebb, kicsit kevésbé vagy jó valamiben, vagy esetleg nem úgy sikerülnek a dolgaid, mint ahogy eltervezted, akkor sokkal megértőbbek veled az emberek? Akkor is megítélnek, de maximum csak konstatálják, hogy “Jó, hát ez nem a te erősséged. Nem baj, másnak is vannak hibái.” Viszont ha elkezdesz tényleg jó lenni valamiben, na, akkor viszont jön a kritika áradat…
Hova tanuljon tovább a gyerek? Legyen orvos, tanár, kőműves, esztergályos vagy pék? Évek óta azt halljuk, hogy ezekből a szakmákból nagy hiány van, de vajon mi lesz 10-15 év múlva? Milyen munkakörben lehet majd boldogulni? Mire lesz kereslet? Mivel lehet jól keresni? Nem könnyű kérdések. Én most ezeket a tippeket adnám a fiaimnak.
Eleged van abból, hogy az állásinterjún sokszor nem a tapasztalatod számít elsőként, hanem az, milyen benyomást keltesz? A HR-esek a fotót nézik, a vezetők pedig láthatóan már az első két percben eldöntik, hogy „kell-e nekik” az ember? Hiába vagy jó szakember, ha valakinek nem vagy szimpatikus, akkor vége is az egésznek? Rengeteg ügyfelemtől hallom ugyanezt. Sőt, a legtöbben ezt tartják a munkaerőpiac „legnagyobb igazságtalanságának”. De hadd tegyek fel neked egy nagyon egyszerű kérdést…
Ha figyeled a munkaerőpiaci híreket, feltűnhetett, hogy egyre több nagy cég jelent be leépítést. Az Amazon, a Microsoft és más óriások is dolgozók ezreit küldik el, és már nem a klasszikus tech-pozíciókból, hanem zömében irodai munkakörökből. Nem árt ezeket a híreket komolyan venni, mert ebben bizony már a Mesterséges Intelligenciának is vaskosan benne lehet a keze…
Pár éve került a kezembe Gregory Zuckerman könyve, a The Frackers (magyarul: A palagázbárók). Nemrég hangoskönyvként újra elővettem, és megint ledöbbentett, mennyire fontos képlet van benne, ami a karrieredben éppúgy érvényes, mint az élet többi területén…
Ha lenne egy bankkártyád, amin mindig annyi pénz van, amennyire épp szükséged lenne, felmondanál? Soha többet nem dolgoznál? Ha a válaszod: igen, azonnal kilépnék, akkor ez a cikk neked szól.
Egy felsővezető mondta nekem nemrég: „Most, hogy megszűnt az állásom, olyan mintha kihúzták volna alólam a talajt.” Ismerős érzés neked is? Nekem is megvan, de vajon mi áll mögötte? És miért vedd nagyon komolyan a karrieredben?