„Tanulnék AI-t… de fogalmam sincs, hol kezdjem.” Ha ez ismerős, nem vagy egyedül. Ma a legtöbb ember azért nem tekint lehetőségként az AI-ra a saját karrierjében, mert nem látja az utat. Pedig az AI is csak egy tudás, nem egy „minden vagy semmi” dolog. Nem kell rögtön AI fejlesztőnek lenned, hogy előnyt kovácsolj belőle.
Nemrég meghirdettünk egy ügyfélszolgálatos-oktatásszervező pozíciót a Mentor Klubnál. Felkészültünk az erős érdeklődésre, de ami ezután történt, arra mi sem számítottunk. Íme egy gyors látlelet a jelenlegi álláspiacról. Számokkal, tanulságokkal és húsbavágó túlélési stratégiával.
Sok ember fél a mesterséges intelligenciától, mert picit megfoghatatlan az egész. Most akkor gondolkodik, vagy csak egy szoftver? Segít, vagy elveszi a munkád? Ez az egész AI-misztérium sajnos elviszi a fókuszt a lényegről: arról, hogy az AI nem más, mint egy szuperszámítógép. A technológiai fejlődés következő állomása, ami már nem csak a jövő az álláspiacon, hanem a jelen, ami minden eddiginél gyorsabb fokozatra kapcsolja a szakmákat. Te lépést tartasz vele?
Mit csinálsz, ha lekésel egy hatalmas trendet? Feladod…vagy keresel egy még nagyobbat? A Microsoft mostani sikertörténete pontosan erről szól. És ami még fontosabb: ugyanez a logika működik te a karrieredben is.
Soha senkit nem beszélnék le az álmai hivatásáról. De bizony van jó pár olyan szakma, amit karrier-tanácsadóként ma már nem tudok jó szívvel ajánlani neked. Nem azért, mert ne lennének fontosak, hanem mert a munkaerőpiac sokat változott körülöttük.
Régen egyszerű volt a válasz. Az informatikus a programozó, a szoftverfejlesztő, esetleg a rendszergazda. És igen, ők ma is egyértelműen azok. De akkor felteszem a kérdést: egy SAP key user? Egy Salesforce adminisztrátor? Egy marketingautomatizálási szakértő? Egy Power BI-ban dolgozó kontroller? Ők informatikusok vagy sem?
Mindenki tudja, hogy az önéletrajz egy bemutatkozóanyag. Mégis sokan úgy kezelik, mintha eskü alatt tett vallomás lenne. Pláne külföldön…
Sok ügyfelemtől hallom mostanában, hogy a cégek laposítják el a szervezeteiket. Komplett vezetői szinteket szüntetnek meg, egyik napról a másikra küldenek el menedzsereket. Miért pont a középvezetői szintet nyirbálják meg? Ez nem szimpla leépítés. Ez korszakváltás.
A pályám legelején mindenáron befektetési bankár akartam lenni. Hazajöttem az USA-ból, ahol a chicagói tőzsdén gyakornokoskodtam, és azt hittem, itthon is ugyanaz a befektetési világ vár majd. Nem várt. Alig tudtam elhelyezkedni. Nemhogy befektetési területen, hanem szinte sehol. Miért? Nem velem volt a gond.
Mikor költöttél utoljára magadra úgy, mint biztonsági befektetésre? Nem ruhára. Nem telefonra. Nem nyaralásra. Hanem arra, hogy ha holnap megszűnne a munkád, akkor se kerülj kiszolgáltatott helyzetbe.